Témakörök

Üdvözlet

Felhasználónév:

Jelszó:




Adatok megjegyzése

[ ]
[ ]
[ ]
Nincsenek események a hónapban.

HKSCPSV


12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930


A tanulási stílus


(DR. BARABÁSI TÜNDE)

Jelenleg több különböző módszer létezik a tanulási stílusok meghatározására. Kenneth és Rita Dunn a new york-i St. Johns Egyetem professzorai nyújtják az egyik legátfogóbb modellt. Szerintük tanulási stílusunk általában négy tényező kombinációjából tevődik össze (idézi Cserné Adermann 2013):
1. Hogyan fogadjuk be legkönnyebben az információt? – főleg vizuális, auditív, kinesztetikus vagy taktilis tanulók vagyunk? Vajon legjobban a látás, hallás, mozgás vagy érintés útján tanulunk? (Az ízlelés és a szaglás fontos lehet néhány munkastílusban, mint például a borkóstolás, vagy a parfümkeverés, azonban e kettő nem tartozik a lényegesek közé a legtöbb tanulási stílusban.) 
2. Hogyan rendszerezzük és dolgozzuk fel az információt? – vajon túlnyomórészt jobb féltekés vagy bal féltekés, analitikus vagy „globális” módon (a „globális” szót úgy értve, hogy vajon inkább „szélesen seprő” személyek vagyunk mint szisztematikusan gondolkozók)? 
3. Milyen feltételekre van szükségünk, amelyek segítenek az információ felvételében és elraktározásában?– érzelmi, társas, fizikai és környezeti. 
4. Hogyan hívjuk elő az információt? – ami teljesen különbözhet attól, ahogyan felvettük vagy elraktároztuk.

Tudta-e?
Kutatások azt bizonyítják, hogy a tanulóknak csupán 30 százaléka emlékszik egy normál tanítási órán hallottak 75 százalékára. Negyven százalékuk háromnegyed részét megőrzi annak, amit olvas és lát. Ezek a vizuális tanulók kétféle típust alkotnak: néhányuk szavak formájában dolgozza fel az információt, míg a többiek azt őrzik meg, amit diagramok vagy képek formájában látnak. Tizenöt százalék taktilisan tanul a legjobban. Hozzá kell nyúlniuk az anyaghoz, le kell írniuk, rajzolniuk és be kell vonódniuk az adott élményekbe. Egy másik 15 százalék kinesztetikus. Legjobban a testileg „csinálással”, a tevékenykedés folyamatában és által tanulnak – amint olyan valódi élményekben vesznek részt, amelyeknek általában közvetlen alkalmazhatósága van életükben. 
Mindannyian egy domináns és egy másodlagos erősséggel rendelkezünk. Ha az egyén fő perceptuális erőssége nem illik össze az oktatási módszerrel, nehézségei támadhatnak a tanulással, hacsak kompenzálni nem tudja ezt másodlagos perceptuális erősségével (Bánhidyné, idézi Rétallérné, 2009). Ennek jelentősége van a tanulás eredményessége szempontjából. Általában a kinesztetikus és a taktilis tanulók a sikertelenség legesélyesebb jelöltjei a hagyományos körülmények között megvalósuló oktatásban. Nekik szükségük van arra, hogy mozoghassanak, érezhessenek, érinthessenek, csinálhassanak – és ha a tanítási módszer nem engedi meg számukra, hogy így tegyenek, úgy érzik, ki vannak hagyva, hogy nem vesznek részt a dolgokban és unatkoznak. Sok felnőtt férfi csak kinesztetikus vagy taktilis tanuló, sokan vizuálisak is (a lányok között több auditív tanuló van). Ez azt jelenti, hogy a felnőtt tanuló amennyiben tudatosítja, hogy milyen tanulási stílussal rendelkezik, úgy az önálló tanulása során is lehetővé a számára előnyös perceptuális erősséget érvényesíteni. 
A tanulási stílust meghatározó tényezők 
űAz említett szerzők a tanulási stílust meghatározó 21 elemet 5 nagy csoport szerint vizsgálják és írják le (Cserné Adermann, 2013): 

1) Környezeti ingerek  
Hangok: Arra utal, hogy a tanuló milyen hangokat preferál a tanulási környezetben. 
Megvilágítás: A tanulás közbeni megvilágításra és a preferált fény erősségére utal.
Hőmérséklet: A tanulás során kedvelt hőmérsékletet jelenti.
Design: A szoba és a bútorok olyan módon történő elrendezését jelenti, ahogyan azt a tanuló szereti. 

2) Érzelmi ingerek 
Motiváció: A tananyag megtanulása irányában megmutatkozó motiváció mértékére és jellegére utal. 
Kitartás: Egy dolog megtanulása vagy egy feladat végzése terén megmutatkozó kitartás jellegzetessége. 
Felelősség: Azt jelenti, hogy milyen mértékben vállalja az egyén a felelősséget saját tanulásáért.
Strukturáltság: Azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen mértékben szereti azt, ha minden utasítást egymás után megkap az adott feladattal kapcsolatban. 

3) Társas ingerek 
Egyedül: Arra utal, hogy a tanuló milyen mértékben preferálja az egyéni tanulást.
Páros: Egy tanuló társsal való tanulás kedvelésének mértékét mutatja.
Csoportos: Egy tanuló csoportban való tanulás preferálására vonatkozik.
Tekintély: Egy felnőtt ellenőrzésének és támogatásának igényére vonatkozik.
Változatosság vagy rutin: A tanulás közbeni, egyszerre több feladatban való részvétel előnyben részesítésének mértékére vonatkozik.

4) Fiziológiai ingerek 
Érzékszervi: A hallgatással, nézéssel, tapintással és tapasztalással való tanulás preferenciáját írja le. 
Táplálék: A tanulás közbeni ivás, evés és rágcsálás igényének mértékét mutatja.
Napszak: A tanuláshoz megválasztott napszak preferenciáját jelenti.
Mozgékonyság: Annak mértékére utal, hogy koncentrálás, tanulás közben mekkora igényünk van a mozgásra, a testhelyzet megváltoztatására. 

5) Pszichológiai ingerek 
Globális - analitikus: Arra utal, hogy a tanuló akkor tanul könnyebben, amikor a részletek előtt láthatja annak átfogó képét, vagy pedig akkor, ha először a részleteket dolgozza fel és ezután áll össze számára a teljes kép. 
Féltekeség: Ez átfedésben áll az előzővel. A bal agyféltekei preferenciával rendelkezők elemzőbbek, az információt sorba, egymás után szeretik feldolgozni. A jobb agyféltekei preferenciával rendelkezők szeretnek egyszerre több dologgal foglalkozni, globális tanulók. 
Impulzív - reflektív: A gondolkodás tempójára utal. A döntések előtti alternatívák megfontolásának mértékét jelenti. 
Mindezekből következik, hogy: 

§ A tanulási stílus környezeti, érzelmi, társas, fiziológiai és pszichológiai jellemzők kombinációjából alakul ki, amely meghatározza azt, hogy egy személy miképpen tud legjobban tanulni. 
§ Minden személy egyedi, tud tanulni és sajátos tanulási stílussal rendelkezik. 
§  Az egyéni tanulási stílusokat figyelembe kellene venni az oktatás minden szintjén és az önálló tanulásban is. 
§  Egyik tanulási stílus sem jobb – vagy rosszabb -, mint bármely másik. 
§ Minden – kulturális, tanulmányi, férfi, női – csoportban megtalálható mindegyik tanulási stílus. 
§  Ha az egyének úgy tanulnak, hogy érvényesítik tanulási stílusukat, akkor növekedik tanulási teljesítményük. 

A tanulási stílus nehezen határolható el a tanulási stratégiától. J. P. Das (idézi Lappints, 2002)) hangsúlyozza, hogy a stílus és a stratégia nem ugyanaz. A különbségek az alábbiakban ragadhatók meg:

Stratégia                          
  • Látható                           
  • Egy terv
  • Meghatározzák a tanulási feladatok
Stílus
  • Látens
  • Az egyén tudásának, sajátosságainak, hajlamainak összessége
  • Tanulási szituációtól függetlenek
Ez azt jelenti tehát, hogy a stílus nem módosítható aszerint, hogy milyen paraméterekkel írható le a tanulási szituáció, a megtanulandó feladat jellege, a rendelkezésre álló idő, stb. A stílus azonban befolyásolja, hogy az egyén milyen stratégiát alkalmaz szívesebben, eredményesebben. Más meghatározás szerint a stílus egy stratégia típusának elrendezésére, alkalmazására való hajlam. (Pask, idézi Lappints, 2002). 
Kürti Jarmila (1988) szerint a tanulási stílusok diszpozíciók, amelyek a legkülönbözőbb helyzetekben is determinálják a tanulás módját, kimenetelét. Bennük a megismerés módja, formája nyilvánul meg. Időben relatíve stabilak, vagyis viszonylag állandóak. 
Összefoglalva az eddigieket, megfogalmazhatjuk, hogy a tanulási stílus a személyiség belső, viszonylag állandó determináló tényezője, kognitív és affektív vonások összessége, amelyben a megismerés módja, formája nyilvánul meg, és amely a legkülönbözőbb helyzetekben is meghatározza a tanulás módját, befolyásolja eredményességét. 
Összefoglalva a tanulási stílust meghatározó elemeket az alábbi táblázatot nyerjük:

Táblázat 2: A tanulási stílusok(Forrás: Lappints, 2002, 107-109)
kulonbsegek felosztasa.jpg
kulonbsegek felosztasa2.jpg

A táblázat alapján érzékeljük, hogy igen sokféle tanulási stílussal találkozhatunk és a felsorolás korántsem teljes. Látható, hogy a tanulási stílusok kétpólusúak, nemegyszer két végpontot jelölnek meg. Lényeges, hogy az egyes pólusok pozitív oldalait hasznosítsa a tanuló egyén a tanulás folyamatában, hiszen a tanulási stílusnak igen jelentős szerepe van a tanulás eredményességben.   

A mindeddig elemzett tanulási hatékonyságot meghatározó elemek, mint az egyén tanulási stílusa, szokásrendszere, alkalmazott módszerei, stratégiái, a belső tényezők sorába tartoznak, ugyanis a tanuló egyén személyiségéből fakadnak. Természetesen ezek mellett, a belső tényezők rendszerét gazdagítják az egyén készségei és képességei, ismeretei, tanulási motivációi, stb. Ugyanakkor, az eredményességért külső feltételek is felelősek, amelyek jelentősége nem kevésbé fontos, mint a belsőké. Ezek sorában elsőként a támogató fizikai és szociális környezetet említjük, de általánosabban a pedagógiai (tanítás minősége, rendelkezésre álló tanulási eszközök, a pedagógus viszonyulása, stb.) tényezők is igen fontosak.            
Az alábbiakban a külső tényezők elemzésében az optimális tanulási környezet megteremtésének fontosságára hívjuk fel a figyelmet, bemutatva ennek elemeit, részleteit, amelyek a kontextusát képezik a tanulási tevékenységnek, és mint ilyen a hatékonyságot meghatározzák. 

Véletlen Képek

Chatbox

Üzenetek írásához regisztrált tagnak kell lenned - jelentkezz be, vagy regisztrálj



Fodor Emőke
okt 14 : 16:50
Sziasztok!
Nem működik a honlap, vagy én nem tudom hogyan kell megnézni a gyakorlatokat? Emőke