A fonható szálas anyagok

 22 ápr 2019 : 15:41

Szakmai beszámoló

 

4. műhelymunka

2018. július 27-28.

 

Téma:A fonható szálas anyagok-gyűjteni vagy termelni?

 

 

A Kárpát-medencét a 19. század derekán kezdődő folyamszabályozások, lecsapolások előtt, nagy területen borította víz, vizes rét. Ennek a vidéknek az adottságai meghatározták az ottani emberek életét. Bőven termett itt nád, gyékény, sás, vessző, káka. Ezeket a természet adta anyagokat használta fel a falusi ember, hogy találékonysága és ügyessége révén a bőven fellelhető alapanyagokból hasznos tárgyakat készítsen magának. A rét adta anyagokat használták az építkezésnél, bútorkészítéshez, kosárkötéshez, de készítettek lábbelit, kalapot, szőnyeget, szatyrokat is.Meglátták az anyagban rejlő lehetőséget a felhasználásra és nem hagyták veszendőbe menni. A paraszti háztartásokban, a faluközösségekben szinte minden embernek értenie kellett többek között a fonáshoz, kosárkészítéshez. Házi munka, vagy háziiparszerűen végzett, többnyire téli tevékenység volt.

Lakóhelyünk története is a mocsaras, vizes területek meglétére nyúlik vissza, hiszen a Sárrét szélén található. Emellett itt- az alföldi sík területeken- a mezőgazdaság is jelentős volt és maradt a régióban, alapanyagot biztosítva a szalmából, csuhéból készült tárgyaknak. A szalma felhasználása az aratás eseményéhez kapcsolódik. Különböző technikával font és díszített arató koszorúk készültek e fontos esemény befejezéseként. Előadásában V. Szatmári Ibolya néprajzkutató idézte fel a parasztság életéhez, fontos eseményekhez, munkákhoz kapcsolódó népszokásokat.

 

Ezeknek a természetes anyagoknak a megmunkálása sok türelmet, kitartást igényel. A mai gyerekek főleg a népi játszóházakban ismerhetik meg az egyszerűbb technikákat, amellyel játékokat, állatokat, karkötőket, kisebb tárgyakat tudnak készíteni. A résztvevők ilyen, gyékényből, csuhéból, vesszőből készült játékok elkészítését tanulhatták meg a gyakorlati munka során. A tevékenységeket Szatmári Ferenc vesszőfonó népi iparművész irányította, Fekete Sándorné pedig a gyékényből csuhéból készült kis állatkák, emberfigurák, karácsonyfadíszek készítésének titkába avatta be az érdeklődőket.