Gömör–Bihar Népművészeti Fesztivál

 22 ápr 2019 : 15:52

Gömör–Bihar Népművészeti Fesztivál

2018. október 13.

 

Berettyóújfalu, Nadányi Zoltán Művelődési Ház

 

 

A közösen megvalósított szakmai programok sorában különleges helyet foglal el a seregszemle, mely – műfajokon átívelő módon – ad közös keresztmetszetet Bihar és Gömör népművészeti értékeiből, hagyományaiból. A Bihari Népművészeti Egyesület 25, a Gömöri Kézművesek Társulása pedig 18 éve működik, és küldetésük az egykori történelmi vármegyék kézműves hagyományainak feltárása, továbbörökítése, visszatanítása. Bár a két régió között a történelem során számos gazdasági és kulturális kapcsolat állt fenn, a tárgyalkotó népművészet és a folklór területén ez a projekt hozta meg a személyes ismeretséget. Mára odáig jutott az együttműködés, hogy projekttevékenységtől függetlenül is keresik a közös munka lehetőségét. A közösen megrendezett kulturális, „össznépművészeti” esemény az alapvető adottságokon túl merített az elmúlt időszakban megrendezett közös programok, műhelymunkák, tanulmányutak tapasztalataiból is. A bevont partnerszervezetek jelenlévő tagjai és a nagyközönség egyaránt sok új ismerettel és vizuális élménnyel gazdagodott a rendezvényen.

 

Kora délután nyílt meg az eseményre már hetek óta gyűjtött tárgyakból gondosan megrendezett gyűjteményes kiállítás, melynek sok méltatója is akadt. Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke kiemelte, hogy az országhatárok egyre inkább légiessé válnak, és a sok évszázados – nemzetiségeket, földrajzi területeket, különböző kultúrákat is összekötő – hagyományok újra elevenen élnek a mindennapokban. Dr. Tar Károlyné, a debreceni Kézműves Alapítvány kuratóriumának tagja közművelődési szakemberként a szervezetek közösségi erejét, a bevont közösségek életére gyakorolt inspiráló hatását emelte ki. Dr. V. Szathmári Ibolya etnográfus, ny. megyei múzeumigazgató a közösségi erő mellett pedig a szervezeti háttér gyakorlati előnyeire irányította rá a figyelmet. A Bihari Népművészeti Egyesület munkáját a kezdetek óta ismeri, így tapasztalatai alapján jelentette ki, hogy a térség életében nem csak konkrétan a tárgyalkotó népművészet, hanem a teljes kulturális közélet meghatározó szereplői. Mértékadó közfeladat-ellátóként pedig a hivatalos kulturális alapellátás részesei. A határon túli területeken működő partnerszervezetek ebből a szempontból meríthetnek jó példát innen, ők viszont sokkal hitelesebben őrzik a különböző mesterségek továbbörökítésének folyamatát, amit a tárgyaikon keresztül is meg tudnak mutatni. Török Istvánné megköszönte mindenki együttműködését – a jelen kiállítás összeállításában végzett munkát és a folyamatos együttgondolkodást, közös cselekvést egyaránt. A megnyitón közreműködött a Tilinkó Népdalkör, amely bihari és felvidéki dalcsokrokat adott elő, valamint Balogh Aliz népdalénekes, aki szintén erről a vidékről választotta produkcióját.

 

A rendezvény gálaelőadásai előtt az országos szakmai szervezetek képviselői méltatták a házigazdákat, valamint a velük együttműködő partnerszervezeteket. Pál Miklósné, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének elnöke méltatta azt a missziós munkát, amit a népművészeti szervezetek, kiváltképp pedig a jelenlévők végeznek. Több generáció nőtt fel azóta, hogy az első ilyen jellegű egyesületek megalakultak, és az alapítók – az akkori kortársak összefogásán túl – nagy szerepet vállaltak az utánpótlás, a továbbadás területén. Kékedi László fafaragó népi iparművész, a népművészet mestere, a Magyar Művészeti Akadémia népművészeti tagozatának vezetője szintén az utánpótlás-nevelés fontosságára hívta fel a figyelmet – akár kézművességgel, néptánccal vagy népzenével kezd el foglalkozni egy gyerek, meg kell találnia abban a közösség erejét és a saját egyéniségét is. Tóth János etnográfus, a Hagyományok Háza főigazgató-helyettese – saját tevékenységüket is idefűzve – azt a missziós tevékenységet méltatta, melyet a jelenlévők folytatnak. Mind a Felvidéken, Gömörben, mind pedig Biharországban régóta tart ez a fajta összekapaszkodás, mellyel a tradíció mentén igyekeznek a mesterek és az egyesületek is új tartalmakat létrehozni. Ennek is köszönhető, hogy a Hagyományok Háza hálózati munkájának ma már valamennyien a részesei. Török Istvánné, a Bihari Népművészeti Egyesület elnöke összefoglalta az elmúlt évtizedek tevékenységét, eredményeit, és az összefogás, a közös munka részleteit. Megállapította, hogy a közös munka messze túl fog mutatni a projekt megvalósításán – mind térben, mind tartalomban, erre pedig az egyesület új vezetői is ígéretet tettek.

 

Ugyancsak méltatták a program megvalósítóit a meghívott társadalmi szereplők is: dr. Vitányi István országgyűlési képviselő, Bulcsu László megyei önkormányzati alelnök és Bónácz János, Berettyóújfalu alpolgármestere is.

 

A gálaesten a hivatalos rész előtt és után a színpad a zenéé, a táncé és a színjátszásé volt. Elsőként a berettyóújfalui Bajnóca Néptánc Egyesület ifjúsági csoportja lépett fel, majd a vacsorát követően a Komádi Színjátszó Kompánia adta elő a „Nem jól van ez így, asszonyok” című népszínművet. Az esti program alatt a Sárkányhúzó Zenekar húzta a talpalávalót vonósokkal és citerával – hol önálló blokkokkal, hol pedig Turzó Boglárka népdalénekes kísérőjeként. Előadásuk részét képezte a Bencze Lászlóné dr. Mező Judit bihari és sárréti gyűjtéséből származó népdalcsokor, mellyel a neves néprajzkutatóra, népzenei gyűjtőre emlékeztünk meg. Az est végén a legkitartóbbakat tánctanítás és táncház várta.