Gömör- Hímzésfajták

 22 ápr 2019 : 15:56

Szakmai beszámoló

 

6. műhelymunka 2018- október 26-27.

Vászon- gyolcs – bőr – hímzésfajták, alapanyagok, technikák

 

A hímzés az egyik leggazdagabb anyaggal rendelkező terület a népművészetben. Ha erről beszélünk, elsőként talán mindenkinek a kalocsai, matyó, buzsáki, sárközi hímzések jutnak eszébe, pedig szinte minden tájegységnek megvolt a rá jellemző motívumkincse, amely a korabeli viseleteket díszítette.

Az első nap az alföldi, bihari tájra jellemző hímzések közül a cifraszűrön megjelenő díszítményekkel és a debreceni kisbunda hímzéseivel ismerkedtek meg a résztvevők. Gyönyörűné Erdei Judit kalauzolta az érdeklődőket, térben és időben, bemutatta a szűr történetét, a díszítmények jelentését,a motívumok elhelyezésének, a színek használatának sajátosságait. Hiszen a színek és motívumok egy-egy szűkebb tájegységre jellemzőek, fel lehet ismerni, hol készítették a szűrt. A szűrmotívumok átörökítésének lehetőségeit is bemutatta, példákkal illusztrálta, miként lehet a mai kabátokon, mellényeken, úgy elhelyezni azokat, hogy megfeleljenek a mai ízlésnek és mégis hordozzák és megjelenítsék a hagyományt. Példákat hozott arra is, hogy a szűr milyen gyakran megjelenik a népdalokban, hiszen megbecsült viseleti darab volt.

A debreceni kisbunda a bőrre való hímzésre példa. Kevéssé ismert finom motívumai egykor a debreceni női viseletet díszítették.  Jellemző rá a visszafogott minta és színhasználat, ami a mai blúzokon, pelerineken nagyszerűen mutat. A résztvevők lakástextileken, terítőkön, függönyökön is láthattak példát a szín és motívumok felhasználásának széles skálájára.

Az elméleti ismeretek után másnap gyakorlatban kipróbálhatták a résztvevők a hímzésfajtákat. Csibi Gyuláné, a Népművészet Mestere segítette sok évtizedes szakmai tapasztalattal a színek kiválasztását, az öltések megfelelő technikáját.

A szűrök tanulmányozása után posztóra, filcre választottak szűrmintákat, a „drukkolás” (a minta átvitele az anyagra) után hozzákezdtek a hímzéshez.  Ki-ki elszántsága és előzetes ismerete szerint zsebkendőtartót, szemüvegtokot, kisebb táskát készített.

A szűr téma sajátossága adta, hogy a hímzéseken kívül ez alkalommal megismerjék a résztvevők a rátétes szűröket is, amelyek fiatalabbak a hímzett társaiknál, de mára már nagyon elterjedtek a hagyományt ápolók között. Bak Zoltán szűrkészítő Népi iparművész élvezetes előadását munka közben is nagy figyelem kísérte.  Megtudhattuk a „Kitette a szűrét”, a „kutyaütő” kifejezés eredetét, és hogy miért van a szűröknek olyan nagy „gallérja”. Beszélt a tervezés menetéről, hiszen minden szűr egyedi, rászabja a megrendelőre. Figyelembe kell venni a testalkatot, kort, a megrendelő egyéni elképzeléseit, amelyet adott esetben terelgetni kell a helyes útra, hiszen az elkészült szűr a hagyományokból születik.

A résztvevők a közösen eltöltött órák után sok elméleti és gyakorlati ismerettel gazdagabban, jó hangulatban búcsúztak egymástól.