Az épített és a tárgyi örökségünk: a tájházak

Vállalt feladatunk, hogy a projekt által érintett területek magyarországi és határon túli településein működő tájházakról, helyi gyűjteményekről, emlékházakról, hagyományőrző-honismereti szervezetekről adatokat, információkat gyűjtsünk. Célunk, hogy ezeket az információkat a honlapon folyamatosan nyilvánossá tesszük, ahogyan már korábban is kerültek fel az adatbázisunkba hasonló tartalmak.

A tájház kialakítása, a tárgyi örökség megőrzése egy lakóközösség, egy település számára azért lehet fontos, mert elődeik életmódjának, hagyományainak, szokásainak és tárgyi környezetének értékként való elismerését, tiszteletét és az utókor számára történő megőrzését, továbbörökítésének a szándékát egyaránt hordozza. Az épített és a tárgyi örökség együtt van jelen a tájházakban, az épületek általában építészeti értékkel is bírnak, vagy akár műemlékek is lehetnek. A helyi önkormányzatok általában védelmet biztosítanak részükre. A tájház és a benne lévő berendezések, tárgyak közvetíteni tudják azt a szellemi tudást, azt a nem materiális örökséget, amit az elődök közössége hozott létre, alakított ki. A berendezések az adott településre jellemző időkeresztmetszetben a teljes közösséget, vagy annak egy meghatározott társadalmi rétegét jelenítik meg. A magyarországi tájház hálózat felkerült a Világörökségi Várományos Helyszínek listájára.
„ A magyarországi tájház hálózat egyedülálló példát mutat egy országnyi terület sokarcú népi építészeti kultúrájának továbbéltetésére, bemutatására és közösségi célú hasznosítására. Különleges értékét az adja – az elemei által megjelenített kulturális sokféleséggel egyidejűleg –, hogy országosan egységes elvek és egységes működési struktúra teszi összetartozó egészet alkotó együttessé. A Tájház Hálózat egyben a 20. századi gondolkodás tipikus terméke is, amely az értékek megőrzését szolgálva teszi fenntarthatóvá a hagyományos tartalmakat.”

Idézet helye: A tájház hálózat Magyarországon