- Kedvezményezett neve: Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület
- A projekt címe: "Biharországtól Gömörországig" - A tárgyalkotó népművészet hagyományainak erősítése transznacionális együttműködéssel
- Szerződött támogatás összege: 49.938.897 Ft A támogatás intenzitása: 100%
- A projekt tartalmának bemutatása:
A projekt célja:
A hagyományos tárgyi kultúra és a hozzá kapcsolódó komplex hagyományrendszer feltárása, megőrzése, majd piacképes, közösségi és szakmai szempontok alapján is korszerű tudás átadása, kölcsönös tapasztalatcsere a történeti Bihar és Gömör megyék belső mikrotérségei, települései, valamint a két régió között.
Az elérni kívánt részcélok közül projektünk az alábbiakhoz járul hozzá:
- A kultúra megőrzésével, ápolásával és terjesztésével kapcsolatos speciális szakmai tudásanyag bővítése
- Együttműködés erősítése a Duna Stratégia országai és a visegrádi országok szakpolitikai szakértői között (mindhárom érintett ország a Duna Stratégia országai közé tartozik, Szlovákia és Magyarország a V4-ek közé is)
- A kapcsolódó tudásanyag és a projektben végrehajtott kutatás eredménye olyan formában elérhetővé válik, amely segíti a jövőbeli szakpolitikai tervezést és végrehajtást, a szakmai ajánlások megfogalmazásával pedig a mindennapos szakmai munkát is segíteni tudjuk.
A projekt keretében az alábbi, meghatározott beavatkozási irányokhoz kapcsolódunk elsősorban
- Kulturális civil szervezetek és intézmények hálózati együttműködése a multikulturális sokszínűség megóvása és ápolása, az együttműködések tartalmának kibővítése, tapasztalatcserék erősítése érdekében
- Közösségfejlesztő szervezetek, egyházak hálózati együttműködése, tapasztalatcserék erősítése
Projektünkben arra keressük a választ, hogy a két hasonló adottságú, egykor hasonló funkciókat betöltő, ma viszont már három ország területén elhelyezkedő és eltérő fejlődési utakat követő térség hogyan tudja megőrizni hagyományait, tárgyi és épített kulturális örökségét. Ez a tudás megőrizendő az utókor számára, ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ezt az örökséget megismerjük és továbbadjuk.
A kiválasztott vizsgálandó térségek – Gömör, Bihar – azért is különlegesek, mert jelenleg két ország területén található az egykor egységes néprajzi térség, ezért összehasonlító vizsgálatuk különösen fontos. Megjegyzendő továbbá, hogy Magyarország és a szomszédos országok között több ilyen – a trianoni határok által elválasztott – egykor egységes térszerkezet található, ezért a projekt keretében megszerzett általánosítható tudás, a tapasztalatok a többi magyarországi konvergencia régióban is hasznosítható, adaptálható lesz.
Célcsoport:
· elsődleges, közvetlen célcsoport mindazon szakemberek köre, akik a kultúra, a hagyományőrzés, hagyományápolás terén állami és nem állami intézményekben tevékenykednek, és hozzá tudnak járulni ahhoz az ismeret-átadáshoz, amely a projekt céljainak elérése érdekében szükséges.
· közvetett célcsoport azon magyarországi konvergencia régióban élő népesség - elsősorban fiatalok köre-, amely a projekt keretében rendezett műhelymunkákon, tanulmányutakon átvett jó gyakorlatokat, tapasztalatokat a közvetlen célcsoportba tartozó szakemberek közvetítésével megismerhetik, annak eredményeit kipróbálhatják.
A projekt keretében megvalósuló tevékenységek:
1. A tanulmányozni kívánt terület, szolgáltatás (módszer, eljárás) nemzetközi együttműködés keretében történő megismerése
2. Nemzetközi hálózatépítés
3. A nemzetközi együttműködés keretében megismert szolgáltatás (módszer, eljárás) tapasztalatainak feldolgozása, jó gyakorlatok leírása
4. Kutatás és összehasonlító elemzés megvalósítása a választott szakmai, szolgáltatási területen legalább két országban (ebből az egyik lehet Magyarország, a másik uniós ország lehet), országonként legalább 100-100 fős célcsoport
5. A nemzetközi együttműködés keretében kompetenciafejlesztés, tréning, terepmunka megvalósítása
6. Közös szakmai programok szervezése, megtartása a partnerekkel
7. Évente legalább 6 alkalommal műhelymunka, évente 4 alkalommal a projekt költségvetéséből programterületen megvalósuló hazai tanulmányút vagy más forrásból megvalósuló külföldi tanulmányút szervezése és lebonyolítása az együttműködő partnerek és más partnerek részvételével
8. Disszemináció keretében a tapasztalatok megosztása a hazai szakemberek körében tréningek, kompetencia fejlesztések keretében
9. Módszertani-szakmai összegzés és szakmai ajánlások megfogalmazása
10. A projekt keretében megvalósult kutatásról összehasonlító kutatási zárójelentés készítése és nyilvánosságra hozása
11. A projekt keretében megvalósult kutatásról összehasonlító kutatási zárójelentés készítése és nyilvánosságra hozása
12. A projekt eredményeinek széles körű megismertetése
Bevont partnerszervezetek
1. Tanoda Egyesület Nagyvárad (RO)
2. Érmelléki Agroturisztikai Társaság Gálospetri (RO)
3. Stafírung Egyesület Biharfélegyháza (RO)
4. Gömöri Kézművesek Társulása Várhosszúrét (SK)
- Projekt tényleges befejezési dátuma: 2020.02.29.
- Projekt azonosító száma: EFOP-5.2.2-17-2017-00002
Műhelymunkánk első napjának zárásaként látogattunk el Derecskére. Vendéglátóink: Sápi József és Zsákai Ildikó, a Derecskei Fenséges lekvárcsalád megalkotói csodálatos környezetben kitűnő fogadtatásban részesítettek bennünket.
Dobosné Hajdú Anikó Hímző Népi Iparművész, nemezkészítő (Hajdúnánás) előadásában áttekintést kaptunk a nemezkészítés ősi mesterségéről, amely egyedülálló a környező népek között.
A Gyergyói-medencében, Eszenyőpatakán él Góga Rozália parasztasszony, kitűnő ismerője és művelője a különféle szőtteseknek.
A gömöri kerámia a magyar népi kerámia egyik különleges területe, a több mint harminc település fazekasai készítették a gömöri edényeket, amelyeket az Alföldön, így Biharban is keresettek voltak évszázadokon keresztül.
A Bihari Népművészeti Egyesület alapító tagja, 2010-2018-ig titkára. Középiskolás korában ismerkedett meg az agyaggal, majd érettségi után két évig Mezőtúron volt fazekas tanuló.
Magyar Zita fazekas népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere állami kitüntetés birtokosa. A Debreceni Egyetem néprajz szakán szerezett etnográfus-muzeológusdiplomát.
Eredetileg hímzéssel díszítették, később alakult ki a rátéttel való díszítés. A hímzések színvilága, motívumai később lakástextileken is megjelentek. A Magyar Művészeti Akadémia filmjében megismerhetjük a szűr történetét, készítésének módját.
Debrecenben és környékén kevés textil alapon megőrződött, hagyományokon alapuló hímzést ismerünk. Annál gazdagabb a bőr- és posztó alapú viseleteken fennmaradt díszítmények köre, melyek a térségre jellemző, sajátos mintakincset hoztak létre.
Csibi Gyuláné Sólyom Ilona szűrhímző, szűrkészítő népi iparművész Sárrétudvariban született 1937-ben. A kézimunkát általános iskolás kora óta kedveli, hiszen akkoriban még az iskolában tanították a varrást.
A kisfilm egy mára már szinte kihalt, ám egykor a vizes területeken minden napos tevékenységnek számító munkát mutat be, a gyékény feldolgozását.