Műhelymunkánk első napjának zárásaként látogattunk el Derecskére. Vendéglátóink: Sápi József és Zsákai Ildikó, a Derecskei Fenséges lekvárcsalád megalkotói csodálatos környezetben kitűnő fogadtatásban részesítettek bennünket.

Dobosné Hajdú Anikó Hímző Népi Iparművész, nemezkészítő (Hajdúnánás) előadásában áttekintést kaptunk a nemezkészítés ősi mesterségéről, amely egyedülálló a környező népek között.

A Gyergyói-medencében, Eszenyőpatakán él Góga Rozália parasztasszony, kitűnő ismerője és művelője a különféle szőtteseknek.

A gömöri kerámia a magyar népi kerámia egyik különleges területe, a több mint harminc település fazekasai készítették a gömöri edényeket, amelyeket az Alföldön, így Biharban is keresettek voltak évszázadokon keresztül.

A Bihari Népművészeti Egyesület alapító tagja, 2010-2018-ig titkára. Középiskolás korában ismerkedett meg az agyaggal, majd érettségi után két évig Mezőtúron volt fazekas tanuló.

Magyar Zita fazekas népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere állami kitüntetés birtokosa. A Debreceni Egyetem néprajz szakán szerezett etnográfus-muzeológusdiplomát.

Eredetileg hímzéssel díszítették, később alakult ki a rátéttel való díszítés. A hímzések színvilága, motívumai később lakástextileken is megjelentek. A Magyar Művészeti Akadémia filmjében megismerhetjük a szűr történetét, készítésének módját.

Debrecenben és környékén kevés textil alapon megőrződött, hagyományokon alapuló hímzést ismerünk. Annál gazdagabb a bőr- és posztó alapú viseleteken fennmaradt díszítmények köre, melyek a térségre jellemző, sajátos mintakincset hoztak létre.

Csibi Gyuláné Sólyom Ilona szűrhímző, szűrkészítő népi iparművész Sárrétudvariban született 1937-ben. A kézimunkát általános iskolás kora óta kedveli, hiszen akkoriban még az iskolában tanították a varrást.

A kisfilm egy mára már szinte kihalt, ám egykor a vizes területeken minden napos tevékenységnek számító munkát mutat be, a gyékény feldolgozását.